TEREMTMÉNY VOLT-E JÉZUS KRISZTUS?
A háromsághívők szerint ő valóságos Isten és ember is volt egyszerre, holott a 4Mózes 23:19 azt mondja: Isten nem ember, nem is embernek fia. Jézus meg embernek fia volt, aki Isten jobbján állt – hogy lehetett akkor ő az Isten? (vö. Apcsel 7:56) Pál meg azt mondja róla a Kolossé 1:15-ben: „prótotokosz paszész ktiszeósz” /Westcott és Hort, New Testament 1881/ = elsőszülöttje minden teremtménynek/az egész teremtésnek.
Hogy merülhet fel egyáltalán Jézus Krisztussal kapcsolatban a teremtmény szó, ha ő nem az?!! Miért hozza összefüggésbe őt a teremtéssel, ha ő nem teremtmény?!! [Pl. Ádámról lehet mondani, hogy elsőszülöttje az emberiségnek. De hogy merülhet fel vele kapcsolatban az ember szó, ha ő nem az?!! Miért hozható összefüggésbe ő az emberiséggel, ha ő nem ember?!!]
Pálnak ez az összepárosítása nyilván tudatos és nem véletlen!!! Bibliai szóval élve Istentől sugalmazott. A „minden teremtménynek” /paszé ktiszei/ kifejezés a Kolossé 1:23-ban is megjelenik, Pál velük hozza összefüggésbe Jézust.
A háromsághívők szerint itt az elsőszülöttség nem szó szerint az elsőséget jelenti, hanem rangot, hogy ő az elsőszülöttség jogaival rendelkezik az egész teremtés felett /anélkül persze, hogy ő maga teremtmény lenne/. Egy hasonlattal élve: az ország első embere nem az első létező magyar, hanem a nemzet élén álló személy, akit ilyen rangra emeltek. Pl. Dávid is, bár családjában az utolsó fiú volt, amikor Isten elsőszülöttséget ad neki, a királyok közötti rangjáról beszél. (Vö. Zsolt 89:28)
Ezen analógia szerint a Kolossé 1:15 azt jelenti: Jézus elsőszülött az egész teremtés fölött, de ő maga nem teremtmény. /Az előbbi hasonlattal élve, Ádám elsőszülött az egész emberiség fölött, de ő maga nem ember./ Ez azonban csak egy következtetés/értelmezés, mely vagy helytálló, vagy nem, de ha nem, akkor a 2Péter 3:16 elcsűrés-csavarás tárgykörébe esik, mely csak bárki vesztére tehető.
[Az apoleia teljes romba döntést jelent, pusztulást, amit Júdás példája is igazol! /Az apoleia -val kapcsolatban lásd még: Máté 7:13; János l7:l2; 2Péter 2:l; 3:7; Jel 17:8/ Ha tehát Jézus elsőszülöttségét egy dogma vagy saját önkényes álláspontunk kedvéért félremagyarázzuk - az saját vesztünket okozza!! Nem tehetjük meg, hogy egy eleve felállított elképzeléshez hozzáigazítsuk a bibliai magyarázatot, mert akkor nem az Isten kinyilatkoztatása jön le, hanem a miénk, és megvetnénk az igazságot. Vö. Tit 1:14; Apcsel 13:10; 20:30]
Hogy a dogma álláspontja félrevezető, a következők indokolják:
1. A szöveg nem mondja, hogy a teremtmények fölött (?) lenne elsőszülött. A fölött - /h/üperanó - szó van Efézus 1:21; 4:10; és Zsidók 9:5-ben is, jelentése: felül, magasan van helyileg, messze felette áll vkinek rangban.
Ha Efézus l:21 szerint Jézust az ő Istene <<ezek szerint Jézusnak van Istene, és nem ő az Isten, lásd l7. vers! >> minden fejedelemségen felül ültette, akkor Pál azt is írhatta volna, hogy Krisztus elsőszülött minden teremtmény felett, de a felett szót a Kolossé l:l5-ből kihagyta. Ha máshol mondja, itt meg nem, nyilván mert itt másról van szó!!!
Pál tehát nem azt állítja, hogy Jézus az, aki az egész teremtés fölött az elsőszülött fiú jogaival rendelkezik, aki az atyjától megkapja az örökség nagyobbik részét. A vers helyes értelmezése ezért nem az, hogy Jézus az elsőszülött az egész teremtés fölött, hanem az egész teremtés elsőszülötte. Ez pedig nem értelmezés, hanem konkrétan ez van leírva!
2. Bibliai alapszabály: bárki vagy bármi csak annak lehet elsőszülöttje, amihez vagy akihez tartozik, aminek vagy akinek a részese! Ennek értelmében:
a, A fáraó elsőszülöttje a fáraó családjában volt elsőszülött; az izraeliták elsőszülöttei az izraeliták között voltak elsőszülöttek, és a barmok elsőszülöttei a barmok között. Az elsőszülöttek az elsőszülöttségükkel a hovatartozásukat is kifejezték! (vö. 2Mózes 12:12; Zsidók 11:28)
b, Isten Izraelt elsőszülött fiának nevezi, ez az elsőség pedig a pogány népek között számított elsőségnek (2Mózes 4:22; vö. Róma 2:9), hiszen az üdvösség {= megmentés} a zsidók közül támadt (Vö. János 4:22; Apcsel l3:26), és mivel minden népnek megadatott, hogy isten fiai közé számlálódhasson (vö. Jel 2l:3,7), így Izrael elsőszülöttsége az egyetemes emberi család, mint fiak közé való tartozását, azok között való elsőségét fejezi ki.
c, Isten Dávid királyt elsőszülöttjévé tette, mégpedig a földi királyokhoz való viszonyában, azoknál feljebbvalóvá. (Vö. Zsolt 89:28) tehát Dávid királykénti elsőszülöttsége a földi királyok közé sorolja őt, mint aki azok fölé emeltetett méltóságban (a feljebbvaló szó itt is ki van írva, mint Efézus l:2l-ben a fölött!) Tehát bár Dávid rangban felettük állt - Isten nézőpontja szerint -, de mégis közéjük tartozott, egy feljebbvalóvá tett király volt a királyok közt.
d, A Róma 8:29 szerint Jézus elsőszülött volt a sok atyafi (szellemi testvér) között, akiknek az ő ábrázatához hasonlóvá kellett lenniük, tehát Jézus testvér volt a testvérek között, hiszen nem szégyellte őket testvéreinek hívni. (Vö. zsidók 2:ll-l2) És mivel ő volt az, aki a mintát adta, akihez a többieknek hasonulniuk kellett, így lehetett elsőszülött, vagyis első a testvérek csoportjában.
e, Jézus a halottak között is elsőszülött volt (Vö. Kol 1:18; Jel 1:5), és ez csak úgy lehetett, hogy maga is halott volt (3 napig), és Isten halhatatlan szellemi életre elsőként támasztotta fel (tehát nem saját magát támasztotta fel! – vö. lKor l5:23; Apcsel 26:23) ilyenformán a halottkénti elsőszülöttsége besorolja őt a halottak közé, ahonnét elsőként jött ki.
f, Mindezeknek fényében nézve a Kolossé 1:l5 szerint Jézus elsőszülöttje minden teremtménynek/az egész teremtésnek, ami megcáfolhatatlanul arra mutat, hogy ő is a teremtéshez, a teremtményekhez tartozik, vagyis t e r e m t m é n y !!!
A bibliai alapszabály szerint ki/mi aminek/akinek elsőszülöttje, ahhoz tartozik, annak a részese. annál a bizonyos példánál maradva: az ország első embere, akár a nemzet élén áll, akár első létező a nemzetben - de a nemzethez tartozik - ha a nemzet első embere! Úgy senki nem lehet első a nemzetben, hogy nem tartozik a nemzethez!
[Erre mondja a háromság hívő, hogy amiként a parasztok királya nem paraszt, úgy a teremtmények elsőszülött királya sem teremtmény. Ez első hallásra szépen hangzik, de ha a parasztok királya nem paraszt, ennek alapján a zsidók királya nem zsidó? Netán Jézus üzbég volt vagy mongol, netán trák? Nem tudok róla!]
Jézus ugyanígy: akár rangban, akár szó szerinti elsőségben elsőszülöttje minden teremtménynek, az egész teremtésnek - de a teremtéshez/teremtményekhez tartozik - ha annak elsőszülöttje! Úgy senki nem lehet elsőszülöttje a teremtményeknek, hogy nem tartozik hozzájuk, vagyis a teremtményvilághoz. Az elsőség/elsőszülöttség ahhoz sorolja az alanyt, amiben első, akiknek vagy akik között elsőszülött! /Lásd pl. Diotrefesz elsőségét: 3Ján 1:9; Pál elsőségét: 1Tim 1:15; a parancsolat elsőségét: Márk 12:28 stb./
A háromság hívőknek – ha meg akarják cáfolni a fenti bizonyítást - olyasmit kell állítaniuk, mint azt, hogy pl. képes volt a fáraó családjában úgy elsőszülött lenni valaki, hogy nem is tartozott a fáraó családjához. Ez az állítás szükségszerűvé teszi annak bizonyítását és bibliai példa felhozását arra nézve, hogy akármely elsőszülöttet elsőszülöttsége nem sorolja azok közé, akik között vagy akiknek elsőszülöttje.
Ha nem tud ilyen bizonyítékot felhozni, akkor hamis az állítása, és ha továbbra is fenntartja ezt, akkor ezzel csak arról tesz tanúbizonyságot, hogy fontosabb neki saját igazságlátszatát fenntartania, mintsem a Biblia igazsága mellett kiállni. Az ilyen semmiképpen nem engedi, hogy saját tekintélyén csorba essen, nem ismeri be a tévelygését, mert nincs benne annyi alázat, hogy bevallja magának, másoknak, de főként Istennek: amit eddig vallott és hirdetett, az tévelygés volt. A háromság hívők pedig ilyen helyzetben vannak!
Ők úgy magyarázzák, egy család elsőszülöttje ahhoz a családhoz tartozik, amelynek ő az elsőszülöttje. A bibliai időkben az elsőszülött fiak nagy tiszteletnek örvendtek a családban (Vö. 1Móz 49:3) Jézust is ebben az értelemben nevezhetjük Isten elsőszülöttjének. Jézus Isten családjának az a tagja, aki mindenki másnál feljebbvaló!
Csakhogy Jézusról nem azt olvashatjuk, hogy Isten családjának az elsőszülöttje, hanem elsőszülöttje minden teremtménynek/az egész teremtésnek. Itt a teremtmény/világot/ hozza fel Pál, nem csak úgy általában az Isten családját.
Világosan mondja ki Krisztusról, hogy mindenekben ő legyen az első /nem pedig felsőt mond! - vö. Kolossé l:l8/, tehát Krisztus /logoszként-Igeként/ a teremtmények között is az első, de nyilván nem a saját teremtésében az első, nem a saját teremtésének az elsőszülöttje - hiszen ez logikailag is joggal lehetetlen, de nem is erről van szó, hiszen ha mindent ő teremtett /nála nélkül semmi sem jött létre, ami létrejött, Vö. János 1:3/, saját magát nem teremthette – , hanem Isten teremtésében az első, Isten teremtésének a kezdete. (Jel 3:14)
Vagyis Isten a teremtését az Igével/Logosszal kezdte meg, ő volt az első, aki Isten »méhét megnyitotta«, ő jelenti Isten teremtői folyamatának a kezdetét. Teremtés esetén meg teremtmények jönnek létre, tehát Jézus minden kétséget kizáróan teremtmény!
A magát igaz kereszténynek valló hivatalos egyházvezetés már a kezdetektől eretnekeknek bélyegezte az ariánusokat, holott Kolossé szövegének nyelvtani háttere is őket igazolja. Dr. Cserháti Sándor irja: „fontos szerephez jutott az óegyház krisztológiai vitáiban. az ariánusok úgy értették, hogy Krisztus minden teremtmény elsőszülötte, azaz az első teremtmény. Mivel a „minden teremtmény” az eredeti szövegben birtokos esetben áll, nyelvtanilag nem lehetetlen az ariánus értelmezés.” /A kolossébeliekhez és a Filemonhoz írt levél. A magyar evangélikus egyház sajtóosztálya, Bp, l978. 66. old./
Werner Gitt közismert háromság hívő írja a Kezdetben volt az információ című könyvében /Evangéliumi Kiadó/, hogy a genetikai információnak mindig személyes forrásának kell lennie, és csak akarat által jöhet létre! De ugyanez áll Krisztusra is, hiszen a Bibliában ő az információ (az Ige-Logosz), akinek ugyanígy személyes forrása van: kezdetben az Ige Istennél volt, Aki az élet forrása, s Akinek az akaratából lett minden. (Vö. János l:l; Zsolt 36:l0; Jel 4:ll) Isten adta Krisztusnak, hogy élete legyen önmagában (János 5:26), és felkente társai közül. (Vö. Zsidók l:9) De nem csak felkente, hanem mindenek fölé fel is magasztalta. (Vö. Filippi 2:9-ll)
De hogy lehettek az angyalok a társai, ha ő nem volt angyal? És miért kellett fölmagasztalni, ha eredetileg is ő volt a mindenható Isten? Hiszen csak vissza kellett volna vennie, ami amúgy is az övé volt! Hát mert nem ő a mindenható Isten, az Atya, a Jehova, hanem ő csupán Isten báránya, Istennek egyszülött isteni fia, a legelső teremtmény. (Jel 2l:22; Ján l:l4, 29; 10:36; 6:69)
Végezetül a háromság hívők felhozzák: a Biblia sehol sem nevezi Krisztust teremtettnek (ktisztheisz), teremtménynek (ktiszma) vagy első teremtménynek (prótoktiszma vagy prótoktiszisz). Ha pedig nem nevezi, akkor nem is az.
Mintha az ember mondaná meg Istennek, hogy mit és hogyan írjon le, ha valamit tudatni akar. A háromság hívők bátran előterjesztik az Istennel kapcsolatos elvárásaikat. Csakhogy ha jobban odafigyelnek a leírt szövegre, a prótoktitisz /első...teremtmény/teremtés/ szóösszetétel megtalálható a Kolossé 1:15-ben: „prótotokosz paszész ktiszeósz” /Westcott és Hort, New Testament 1881/ = elsőszülöttje minden teremtménynek/az egész teremtésnek.
Csak nem kellene kiforgatni azt, ami világosan le van írva!
